A számos remekművet őrző plébániatemplom középkori történetének titkait – módszeres épületkutatói, restaurátori és régészeti feltárás híján – sok szempontból máig homály fedi. Feltételezhetően a 13. századi elpusztult ferences egyház helyén álló mai templom hajója azonban nem korábbi a 14. század utolsó évtizedeinél. Az eleinte bizonyára síkmennyezetes teret a Garai-címeres zárókővel csak utólag, 1441 előtt boltozták be, a gótikus szentély pedig a munkálatok utolsó fázisában, a 15. század második felében épülhetett.
Az 1932. évi belső kifestés munkálatai közben váratlanul előkerült falképek helyszíni vizsgálatát a korszak jól képzett restaurátora, Dex Deéd Ferenc végezte. Már ő felvetette, hogy a vakolatok alatt máshol is értékes festések rejtőzhetnek. A hajó délkeleti sarkában található, négy különböző falkép restaurálása 1937-re fejeződött be.
A falazat első festése egyszínű volt, rajta felszentelési kereszttel, amelyből több is előkerült az épületben. Erre a korai rétegre már utólag festették rá a keleti oldal szép keretezésű Köpenyes Mária ábrázolását, amely már eredetileg is oltárképként készült, talán még a 15. század elején. A freskó a köpenye alatt sokak számára oltalmat nyújtó égi királynőt jeleníti meg különös gazdagsággal és érzékenységgel. Mivel a festmény bal oldala nagymértékben hiányzott, a restaurátor az újonnan elhelyezett apró alakok között saját korának néhány kiemelkedő személyiségét is megjelenítette. Balján Szent Borbála áll, a jobb oldali alak azonban teljes mértékben rekonstrukció. Valószínű, hogy eredetileg inkább Szent Dorottya, mint Szent Erzsébet figurája lehetett.
A száraz vakolatra al secco-technikával festett három másik kép, a déli oldal mérműves töredéke, valamint a hatalmas Szent Kristóf-ábrázolás a mellette húzódó Háromkirályok jelenetével feltehetően egy idős a hajóboltozattal, vagyis a 15. század első felében került az angyalokkal kísért Köpenyes Mária mellé. Sajnos a nagy hiányok miatt felületük jelentős mértékben ugyancsak restaurátori kiegészítés.
Szépségüket és kivételes jelentőségüket azonban semmi sem kérdőjelezi meg, méltán kapnak helyet Kőszeg különleges értékei között. A több, mint nyolcvan éves bemutatás romló állapota, s további falképek előkerülésének lehetősége – egy átfogó jellegű kutatás keretében –, felveti a meglévő falképek mai korszerű eszközökkel történő újabb vizsgálatának, tisztításának és restaurálásának szükségességét is.
