A kőszegi városháza a mai Magyarország legrégibb ilyen épülete. Nincs több olyan tanácsháza az országban, amelynek legrégibb szárnya a 15. században már állt, sőt, a többször bővített épület még mai is a városirányítást szolgálja. A hazai, városi közigazgatás, bíráskodás, továbbá az önszabályozás és az országrendiség egyik legősibb színhelye. Vas vármegye egyetlen szabad királyi városa önkormányzatának intézménye. Mindez világosan indokolja az értéktárban elfoglalt helyét.
A különböző építési periódusokból a középkorra utalnak az épület északra nyíló, gótikus kőablakai. Az 1597-ben történt átépítés idején napórát festettek a második korszakban emelt épületrész déli falára. Ebből a korszakból származhat az északi oldal, első emeleti reneszánsz ablaka. Az 1710-ben, majd 1720-ban kitört tűzvész egyaránt nagy károkat okozott benne. Ekkor rendelték el, hogy a tetőzet védelmére magas tűzfalat húzzanak. A kőszegi városháza homlokzati reprezentációja pártalan az országban. Azzá teszik a 17. századi latin nyelvű szgraffitós feliratok, továbbá a Jurisics-, az ország- és a városcímer. Végül a 20. században felfestett Szent István- és a Patrona Hungariae freskók.
