Előadások, tematikus vezetések

 Az előadások, vezetések időtartama:

45–60 perc (igény szerint alakítható 30-120 perc között)

15-20 fő (nagyobb létszám esetén lehetőség van párhuzamos programokra, keresse munkatársunkat)

- Érvényes belépőjegy + 300 Ft/fő/előadás (az intézményi programkínálatból választott előadások esetén)
- Egyedi igény alapján összeállított előadás esetén az ár kalkulált és egyeztetett!
- Az árból a Kőszegi járás** köznevelési intézményei számára 50% kedvezményt biztosítuk!

- Érvényes belépőjegy + 3000 Ft/csoport (az intézményi programkínálatból választott előadások esetén)
- Egyedi igény alapján összeállított előadás esetén az ár kalkulált és egyeztetett!
- Az árból a Kőszegi járás** köznevelési intézményei számára 50% kedvezményt biztosítuk!

 Gyógynövények – népi gyógymódok (KVM/E/1/2020)

Gyógynövényeknek nevezzük azokat a növényeket, amelyeknek valamely része gyógyászati célokra felhasználható. Az előadás során az érdeklődők megismerhetik a legjelentősebb hazai vadon termő és termesztett gyógynövényeket, a gyűjtésükhöz és felhasználásukhoz kapcsolódó legfontosabb tudni valókat. A prezentáció sorra veszi a növényi drogok felhasználási területeit és leggyakoribb formáit is.

 Drogokról másképp… (KVM/E/2/2020)

A drog természetes, főként növényi, ritkán állati eredetű gyógyszeranyagot jelent. A köznyelvben mára a drog szó a kábítószer szinonimájaként terjedt el, amely kifejezés azokat a természetes vagy mesterséges anyagokat jelöli, amelyek az élő szervezetbe kerülve a központi idegrendszerre hatva megváltoztatják annak működését, funkcióját, illetve hiányuk elvonási tünetekkel jár.
Az előadás rávilágít a legális és illegális bódítószerek közti főbb különbségekre, majd bemutatja a pszichoaktív szerek fajtáit, főbb hatásaikat és felhasználási területeiket, végül ismertet néhányat a legismertebbek közül.

  Európa legszebb barokk officinája, az Arany Egyszarvú Patika bútorzata (KVM/E/3/2020)

Az Arany Egyszarvú Patikát „Apotéka az Arany Egyszarvúhoz” patika épületében rendezték be. Az épületben látható az egykori jezsuita officina bútorzata, melyet jezsuita fráterek készítettek 1735 és 1744 között. Az előadás, az officina bútorzatának stíluselemzésén kívül, nyomon követi az egykori patika történetét egészen 1980–ig, az Arany Egyszarvú Patika alapításáig. A bútor és felszerelése az Iparművészeti Múzeum tulajdona.

   Kőszegi kályhacsempék (KVM/E/4/2020)

Kőszegen már a 15. században csempékből rakott kályhákat használtak az épületek helyiségeinek a felfűtésére. Ezt bizonyítja, hogy a vár területén a régészek gazdag kályhacsempe anyagot tártak fel. A csempékből épített kályha ebben a korban igen korszerű fűtéstechnikának számított, mely jól mutatja a korabeli város akkori gazdagságát. Az előadás a reneszánsz korban elterjedt kályhakészítés technikájától a kályhák különféle díszítési típusain át kalauzolja a hallgatót.

  Címertan – heraldika (KVM/E/5/2020)

Megismerkedhetünk a címertan eredetével, alapjaival és szimbolikájával, a színek és formák világával. Megtudhatjuk, mit szimbolizálnak a valóságos és képzeletbeli élőlények, a természeti képződmények, valamint az ember alkotta tárgyak, továbbá milyen csoportokra oszthatók, illetve sorolhatók a különböző címerképek. Gyakorlatban kielemezhetőek Kőszeg városához kapcsolódó címerek, többek között Kőszeg, Jurisics Miklós, valamint az Esterházyak címere.

   Kőszeg középkori védművei (KVM/E/6/2020)

Betekintést kaphatunk Kőszeg város kialakulásáról és fejlődéséről, a város életéről, a várnak és a városnak a kapcsolatáról, nagy hangsúlyt fektetve a települést körülvevő védművekre, melyek a város védelmét látták el. Egyfajta időutazást téve részletesen megismerhetjük a város középkori védelmi rendszerét, valamint jelentőségét, majd visszatérve a jelenbe, láthatjuk mi maradt meg az utókor számára az évszázadok során.

   Történelmi személyek emlékei a Kőszegi Városi Múzeum gyűjteményeiben (KVM/E/7/2020)

„A kőszegi vár évszázadai” című kiállítás bővelkedik Kőszeghez kapcsolódó történelmi személyekben. Megismerhetjük Jurisics Miklós életét, erőfeszítéseit, Kőszeg várának 1532–es ostromát, illetve hősies helytállását. Megtudhatjuk miért is került Kőszeg városába a „Murányi Vénusz”, mivel töltötte napjait, illetve, hogy ki és milyen formában emlékezett meg a történelmi tetteiről. „Szemtanúi” lehetünk egy vár elleni árulásnak Hörmann Mihály személyében, megtudhatjuk mi lett ezért a végső büntetése, valamint azt, hogy ez az esemény hogyan is kapcsolódik egy turisták által közkedvelt kirándulóhelyhez.

   Nagy Szülejmán 1532–es hadjárata és Kőszeg ostroma (KVM/E/8/2020)

1532–ben az akkori világ két leghatalmasabb ura V. Károly német–római császár és I. (Nagy) Szülejmán készült összecsapni. A döntő ütközetre minden bizonnyal valahol Bécs mellett került volna sor, de a nagy megmérettetés elmaradt. Az előadásból fény derül arra, hogyan került Kőszeg a hadjárat középpontjába, hősies ellenállásával mit nyertek a Habsburgok, illetve mit veszítettek a törökök. Szintén kiderül, hogy a város/vár védelem nemcsak fegyverrel, hanem diplomáciai úton is megvalósítható.

   A Kőszegiek, városalapítók és kiskirályok (KVM/E/9/2020)

Kőszeg városát a Németújvári grófok alapították, később a család a városról kapta a Kőszegi nevet. A 13. század második felére hatalmuk oly mértékben megerősödött, hogy az ország leghatalmasabb urai lettek. Tudatos telepítő politikát folytattak, mellyel hatalmuk gazdasági alapjait vetették meg. Nem riadtak vissza az erőszaktól sem, legyen szó világi, egyházi, vagy akár királyi birtokról. Szinte az egész Dunántúlra kiterjedő kiskirályságukat csak Károly Róbertnek sikerült felszámolni. Az előadásban a Kőszegiek életét, a katonai, gazdasági hatalmuk alapját ismerhetik meg a résztvevők.

   Az ország legrégibb patikusdinasztiája, a Küttelek (KVM/E/10/2020)

A kőszegi Szerecseny patika egészen az államosításig, 1950–ig egyetlen család tulajdonában volt. Az épület 1655–től, 295 éven keresztül adott helyet a patikának, míg a Küttelek 1716–tól, 234 éven keresztül szolgálták patikusként a várost.
Az előadásban bemutatjuk a baden–würtembergi Pfrozheimből menekült család viszontagságait, letelepedését, mindennapi életét Kőszegen. Több évszázadon keresztül tisztes polgárai voltak a városnak és Magyarországnak, Mária Teréziától még nemességet is kaptak.

   Céhek, mesterek, legények. Polgári hétköznapok Kőszegen (KVM/E/11/2020)

A céhek elsősorban iparosok vagy kereskedők önkéntes társulásai, amelyek az európai városokban, a középkorban jöttek létre. Kőszegen 1504–ben alakult az első, a takácsok céhe, majd ezt követően sorra még 22 céh. Ezek a hierarchikus szervezetek szigorú szabályok szerint működtek évszázadokon keresztül. A kőszegi céhek tárgyi emlékei igen nagy változatosságban és számban maradtak meg. Az előadás során betekintést nyerhet a hallgató a céhek szokásaiba, működésébe, mindennapi életébe.

   Élet egy Szabad Királyi Városban, Kőszeg insigniumai (KVM/E/12/2020)

Károly Róbert 1327–ben felszámolta a Kőszegiek kiskirályságát és 1328–ban királyi várossá nyilvánította Kőszeget. A város címerébe bekerült az Anjou–liliom, felirata „Kőszeg polgárainak pecsétje” lett.  Az előadás elsősorban a középkori, koraújkori Magyar Királyság különböző jogállású települései közötti különbséget veszi nagyító alá, kiemelve a szabad királyi várost, valamint bemutatva Vas megye egyetlen ilyen jogállású városának, Kőszegnek, fennmaradt jelképeit.

   Újító patikusok, érdekes találmányok (KVM/E/13/2020)

A patikusok évszázadokon keresztül nem csak „kísérletezek”, de olyan új gépek, berendezések, módszerek kidolgozásával, megalkotásával próbálkoztak, amelyek – reményeik szerint – forradalmasítják a szakma évszázados munkafázisait. Az előadásban a bemutatjuk ezen úttörő jellegű próbálkozások okait, sokszor – mai szemmel nézve – érthetetlen vagy éppen vicces eredményeit.

 Kőszeg és a bor (KVM/E/14/1420)

Kőszeg jelentős szőlőtermesztő és bortermelő város volt, melynek története több évszázadra nyúlik vissza. 1279–ben Kőszegi Iván és Miklós grófok birtokaik megosztásakor már a szőlőkről és pincékről is rendelkeztek. Az Anjou–korban Pozsony és Sopron mellett Kőszeg a legjelentősebb borkereskedő, borexportáló városok közé tartozott. A kőszegi bortermeléssel összefüggő kiemelkedő hagyomány a máig élő Szőlő Jövésnek ünnepe, melynek fennmaradt ritkaságszámba menő tárgyi emléke, a Szőlő Jövésnek Könyve.

   Rövid kőszegi had–, és fegyvertörténet (KVM/E/15/2014)

Kőszeg a tervezett várváros egyetlen magyarországi példája. Már alapításakor fontos volt, hogy a város sarkába épített várral együtt egységes védelmi rendszert alkosson. Ez az elv évszázadokon keresztül érvényes maradt, amikor a város védelmi rendszerét tovább erősítették.
A Kőszegi Városi Múzeum gyűjteményében őrzött fegyvereken keresztül ismerhetik meg az érdeklődők a város (had)történetét.

   Kőszeg és a Szent Korona (KVM/E/16/2020)

A történelme során Kőszeg kétszer került közvetlen kapcsolatba a Szent koronával. Először I. Mátyás idején, amikor a várost az uralkodó elzálogosította, hogy a Szent Koronával is megkoronázhassa magát. Illetve a 2. világháború idején, amikor a visszavonuló csapatok, illetve a Koronaőrség először Velemben, majd Kőszegen őrizte a Szent Koronát, mielőtt külföldre menekítette azt. Az előadás bemutatja mindkét történelmi eseményt, illetve megismerteti a hallgatókat Kőszeg és a Korona kapcsolatával.

   Lakáskultúra és táplálkozás a középkorban (KVM/E/17/2020)

Mit ettek, hogyan éltek őseink itt Kőszegen, de az egész országban is, a „sötét” középkor éveiben? Illetve valóban sötét volt–e a középkor ebben a tekintetben?
A város és a vár feltárásai során napvilágra került régészeti leletek elárulják az igazságot. A tárgyakon keresztül meg lehet ismerni, fel lehet tárni a város lakóinak mindennapi életét. Az előadás segít a korabeli életmód megismerésében.